Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...is saját jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz a 18×161 000 = 2 898 000 forintot. Amennyiben a jövedelem ezt az összeghatárt túllépi, akkor a járadék folyósítását az év hátralévő részében szüneteltetni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére a magyar jogot, nevezetesen a Ptk. 6:272-6:280. §-ainak szabályait kell alkalmazni.A megbízási díjból vonandó személyijövedelemadó-előleg mértéke az Szja-tv. szerinti 15 százalék lesz. Tekintettel arra, hogy a megbízási díj önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...[ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvezetőmunkabére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után -a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás esetlegesen nem felel meg az előzőekben felsorolt feltételekvalamelyikének, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem címénadóköteles juttatásnak számít. A Tbj-tv. lehetőséget biztosít nyugellátásrajogosító szolgálati idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.A Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése alapján a társas vállalkozóegészségbiztosításijárulék-fizetésének alapja: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és ebben a minőségében egészen biztosan járulékot kellfizetni utána, csak nem mindegy, hogy milyen mértékben és milyen jövedelemfigyelembevételével.A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint az egyháziszemély után – ide nem értve a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.