Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettséget semmiképpen nemkeletkeztethet a társaságnál, mivel ott a ténylegesen kifizetett járulékalapotképező jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...acégben,– tagsági jogviszony alapján társas vállalkozóként (ebben azesetben az erre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, delegalább havi 131 ezer forint [vagy a minimálbér] alapulvételével meg kellfizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...aki gazdálkodó szervezetválasztott tisztségviselője, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása)eléri a biztosításra előírt – előzőekben említett – összeghatárt [Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is meg kell fizetnie azügyvezető után [Eho-tv. 6. § c) pontja]. Az olasz állampolgárságú ügyvezetőszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét a kettős adóztatás elkerülésérőlés az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönösegészségbiztosítási pénztárba fizetendő munkáltatói tagdíj-hozzájárulást.Ebből adódóan azemlített juttatás személyi jövedelemadó szempontjából tagi jövedelemnek minősül.Atársadalombiztosítási jogszabályok ennél megengedőbbek. A Tbj-tv. 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...így a magyarországi ügyvezetői megbízásból származó bevétel alapjánszámított jövedelmet Magyarországon terheli személyi jövedelemadó. A megbízásijogviszony az Szja-tv. alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, az ebbőlkeletkező bevételből pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] ...tag biztosítását a kft.-ben vezető tisztségének kezdetétől amagyar szabályok szerint meg kell állapítani, és utána – jövedelem hiányában is– a minimálbér alapulvételével a 29 százalékos társadalombiztosítási, valaminta 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] ...egy alkalmazott éveken keresztül díjazás nélkül végez munkát. Ráadásulmindez a munkáltatói adatszolgáltatás, személyijövedelemadó-bevallás, illetve aNYENYI lap adatainak az összevetése révén könnyen kiszűrhető.Ennek az a következménye, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, azaz a havi 15 900 forintot. Amennyiben ez így van, akkor a fent jelzett jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.