Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után

Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjas Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosított, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […] ...§ szerint abiztosítás nem terjed ki,b) akinek biztosítása szünetel,nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapotképező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében akötelező tagdíj mértékével csökkentett – 34...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...be nem töltött III.rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas keresőtevékenységet folytat, és a hategymást követő hónapra a személyi jövedelemadóval és az egészségbiztosításijárulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj mellett abban az esetbenlehet munkát vállalni, ha az aktív korú nyugdíjas hat egymást követő hónapravonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék,nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] ...és nem rehabilitálható, a 62. életévét el nem érő nyugdíjas személyhat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni.Ez a minimális járulékalap nemcsak a társadalombiztosítási,hanem az egyéni járulékokra is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.