9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 GYÁP alapja
Kérdés: Miért nem a GYED napi alapjával azonos összegben került megállapításra a gyermekápolási táppénz annak az édesanyának az esetében, akinek több mint tízéves munkaviszonya 2023. július 31-én megszűnt, gyermeke kétéves koráig, 2023. augusztus 28-ig GYED-ben részesült, szeptember 18-tól ismét munkaviszonyban áll, és október 5-től 20-ig beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekápolási táppénzt igényelt?
2. cikk / 9 GYÁP-jogosultság és szülés esetén járó ellátások
Kérdés: Mennyi időre folyósítható a GYÁP abban az esetben, ha a GYES lejártát követően a dolgozó igénybe vette a szabadságait, majd ezt követően három napot dolgozott, amikor a 10. életévét betöltött nagyobbik gyermeke közúti balesetet szenvedett, ezért gyermekápolási-táppénz-igényt nyújtott be 2022. június 7-től? Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re a harmadik gyermeke születésére tekintettel az anya abban az esetben, ha a balesetet szenvedett gyermek várhatóan hosszú ideig tartó felépülése miatt három hónap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltató engedélyezett? A harmadik gyermek születésének várható időpontja 2022. október 4.
3. cikk / 9 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
4. cikk / 9 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
5. cikk / 9 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
6. cikk / 9 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
7. cikk / 9 Táppénz számfejtése
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2001-től dolgozik a cégnél, 2009. augusztus 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, ez évben még 2 nap betegszabadságra jogosult, és 2009. május 6-tól május 15-ig a négyéves beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A GYÁP alapjául szolgáló naptári napi jövedelme 16 750 forint volt.
8. cikk / 9 Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
9. cikk / 9 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?