29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 29 Egyetemi hallgató megbízási jogviszonya
Kérdés: Kell valamilyen bevallási vagy fizetési kötelezettségeket teljesítenie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha a nyár tartama alatt, három hónapra egy egyetemi hallgatót alkalmaz megbízási jogviszonyban, havi 190 000 forint megbízási díjért? A megbízott 25 év alatti nappali tagozatos hallgató.
3. cikk / 29 Magánszemély megbízó
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
4. cikk / 29 Kisadózó bt. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
5. cikk / 29 Kültag járuléka
Kérdés: Kell járulékot fizetni egy betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha nem vesz ki bért, egy kft.-ben pedig heti 10 órás munkaviszonyban havi 50 220 forintos munkabér alapján történik utána a járulékfizetés?
6. cikk / 29 Ekhós munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
7. cikk / 29 Megbízottak biztosítási kötelezettségének elbírálása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget azoknak a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akiket pályázatok keretében foglalkoztat a megbízójuk az alábbiak szerint? A munkavállalók egyszerre több pályázatban is dolgoznak, így több megbízási jogviszony van érvényben. Egy pályázaton belül havonta, rendszeresen teljes hónapra kapnak megbízási díjat bizonyos feladatokra, de a rendszeres megbízási díj mellett előfordul, hogy ugyanahhoz a pályázathoz kapcsolódóan egy másik feladat ellátása miatt még adott hónapon belül egy napra is kapnak külön megbízási díjat. Például egy megbízott munkavállaló a havi rendszeres 47 100 forintos megbízási díj mellett még ugyanabban a hónapban kap egy napra 15 000 forintot ugyanazzal a pályázattal összefüggésben.
8. cikk / 29 Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott
Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
9. cikk / 29 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
10. cikk / 29 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
