Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség Németországban terheli.A kérdésben tulajdonos ügyvezetőről van szó, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Az önálló tevékenységből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg. Ebben az esetben munkaerő-piaci járulékot fizetni nem kell. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...naptól lehet megállapítani a rokkantsági nyugdíjat. Továbbifontos "részletszabály", hogy a négy naptári hónapra vonatkozó keresetet,jövedelem havi átlagát nem az ellátás megállapítását közvetlenül megelőző négyhónap keresetei, jövedelmei alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevonás alá esőjövedelemnek minősül. Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelemmegállapításához elszámolható az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...járulék a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót. – A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavállalói járulék a kifizetett bér után.Tételes egészségügyi hozzájárulás.Szakképzési hozzájárulás.A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót.A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nemértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.