Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalókat küldjön ki egy másik tagállamba.Munkajogilag tehát nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami – véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Alkalmi munkavállaló napidíja

Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló költségeit köteles megtéríteni számára. Az Szja-tv. a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségtérítések egy részében a jövedelem meghatározása során lehetőség biztosít a költségek érvényesítésére, vagy igazolás nélküli költségelszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...183 napnál többet tartózkodik Németországban. Tehát a magyarországimunkáltatójától a németországi munkavégzéséért kapott jövedelem után (ideértveannak esetlegesen Magyarországon forintban kapott részét is) azadókötelezettséget Németországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége – néhány kivételtől, pl. akiküldetéstől eltekintve – azon tagállamban áll fenn, ahol a foglalkoztatásatörténik. Jövedelemadót a Dánia és Magyarország között a kettős adóztatás elkerülésérőlszóló egyezményt kihirdető 45/1979. MT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Németországba kirendelt munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogyutánuk a járulékokat és a tételes eho-t a kirendelő foglalkoztatónak kellmegfizetnie az általános szabályok szerint. Személyijövedelemadó-előlegszámításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában a járulék alapja amunkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.