Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...is saját jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, melynek alapja a részére a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett jövedelem, de havonta legalább a minimálbér 150 százaléka. Emellett köteles a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot is megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Evás bt. beltagjának járulékalapja

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képezőjövedelme, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a társadalombiztosításijárulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §), illetve havi 1950...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...azérintett tagot főfoglalkozású társas vállalkozónak. A Tbj-tv. vonatkozórendelkezései a következők:– Járulékalapot képező jövedelem (többek között): azSzja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot.Mint társas vállalkozó után, a személyes közreműködésretekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (de legalább a minimálbér,illetve ha a cég nem élt az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentéslehetőségével, havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a járulékokat leróni azzal, hogy a minimálbérnek megfelelőtagi jövedelmet ki kell osztani, és az azt terhelő személyi jövedelemadót megkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
2