Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...és a korhatár előtti ellátás folyósításának a szüneteltetésével kapcsolatban érdemes még tudni, hogy az ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó jövedelem elér egy úgynevezett keretösszeget. Ez a keretösszeg 2019-ben 2 682 000 forint. A kereseti korlátozásnál azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy – többek között – nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie, jövedelméből kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Ennek következtében nincs nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete (hiszen nem kell nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjkorhatárt be nem töltött saját jogú nyugdíjas személyek munka-viszony keretében történő foglalkoztatása esetén – mivel a jövedelem nem képezi nyugdíjjárulék alapját – a Tny-tv. 83/B. §-ban meghatározott korlátozást, tehát a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
Részlet a válaszából: […] ...vagy társas vállalkozói jogviszonyból származó) nyugdíjjárulék alapját kell figyelembe venni, függetlenül a tényleges, szja-köteles jövedelemtől. Ez a kérdésben említett társas vállalkozó esetében legalább minimálbért (2018-ban havi 138 000 forintot) jelent. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, járulékfizetési kötelezettség nem terheli, tehát az ebből származó jövedelem semmilyen formában sem része a kereseti korlátnak.A még nem nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő esetében viszont az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a Kata-tv. 10. §-ának (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Ez az oka annak, hogy a nem főállású kisadózásból származó jövedelem egy forinttal sem gyarapítja a kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...utána a társaság fizetni. Ezen túlmenően, ha a társaság tagjaként e tisztség ellátásáért jövedelmet is kap, ez után – a személyi jövedelemadón kívül – 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles a tag fizetni [Tbj-tv. 4. § d) pontja, 36. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.A jogszabály alkalmazásában jövedelemként a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.Tekintve, hogy ezt a határösszeget mind a havi 108...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.
1
2