Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...mindenben megfeleljen az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...akik munkatapasztalat-szerzés céljából dolgoznak).– A menedzsment azon tagjai, akiknek a munkajövedelme ("kereset" és "egyéb munkajövedelem") a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmük 50 százalékánál kevesebb, azaz a jövedelmük nagyobb hányada a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködhet a társaság tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a megbízási jogviszonyt választja, akkor nem kötelező számára a jövedelemfizetés, hiszen a cégben meglévő tulajdonjoga indokolttá teheti azt is, hogy ingyenesen végez munkát a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Belföldi kiküldetés megítélésének változása

Kérdés: Belföldi kiküldetésnek minősül a telephelyen kívüli munkavégzés, ha a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként Magyarország került megjelölésre annál a cégnél, amely két telephellyel rendelkezik, tevékenységét az ország egész területén végzi és foglalkoztat gépkocsivezetőket, illetve más munkát végző munkatársakat is? Adható napidíj a munkavállalóknak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adózási szempontból nem is volt különösebb jelentősége, hiszen a belföldi kiküldetésre fizethető 500 forintos napidíj adóköteles jövedelemnek minősült.A korábbi fogalommeghatározás 2016. január 1-jétől okozott problémát, mivel módosult a 437/2015. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] Ami a felvetett probléma első részét illeti, Olvasónk helyesen határozta meg az említett személy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Egyéni vállalkozóként főállású kisadózónak minősül, és e jogviszonya alapján havi 50 ezer forintos kata terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen járulékalapot képező jövedelmet szerez [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja]. Ezért a kérdésben szereplő, jövedelemben nem részesülő egyetemista ügyvezető után a társaságnál adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Tekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Román állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ajárulékfizetési kötelezettséget külföldiek esetében is az általános szabályokszerint kell teljesíteni. A járulékalapot képező jövedelem megállapítása soránsegítséget nyújthat a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontja. E jogszabályi helyszerint, ha – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
Részlet a válaszából: […] ...is jelent a felsőfokúvégzettségűek számára. A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyegyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, atársadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottá válnak, és szolgálatiidőt szereznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.