Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy – többek között – nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie, jövedelméből kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Ennek következtében nincs nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete (hiszen nem kell nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] ...nők esetében, a nők kedvezményes nyugdíjazása esetén jöhet szóba), a nyugellátás szüneteltetésének elkerülése érdekében a jövedelem nagyságára kell figyelnie. Ugyanis, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas a tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...esetében, a nők kedvezményes nyugdíjazása esetén jöhet szóba), a nyugellátás szüneteltetésének elkerülése érdekében két dologra, a jövedelem nagyságára, valamint a létesített jogviszony jellegére kell figyelnie. Ugyanis ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nyugdíj szünetelése

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kereset összegére tekintettel a nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj szüneteltetéséről az 1 998 000 forint összegű jövedelem elérését követő hónap első napjától intézkedik. A szüneteltetés a tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...utána a társaság fizetni. Ezen túlmenően, ha a társaság tagjaként e tisztség ellátásáért jövedelmet is kap, ez után – a személyi jövedelemadón kívül – 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles a tag fizetni [Tbj-tv. 4. § d) pontja, 36. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...térítése, üdülési csekk stb.), ez csak a társaság döntésétőlfügg. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a jövedelemtípusok ugyan abéren kívüli juttatások körébe tartoznak (melyek után a kifizetőt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje

Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a rokkantsági nyugdíjrajogosultság nem szűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el.Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága lényegtelen. Ilyen helyzetfordulhat elő például akkor, ha a nyugdíjas megbízási jogviszony alapján 5hónapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
Részlet a válaszából: […] ...megoldását az jelenthetné, ha a munkavállaló afelmentési időt valamilyen formában megszakíthatná, hiszen ha nincs 6 havifolyamatos jövedelem (keresőtevékenység), akkor a Tny-tv. R. 24. § (2) bekezdésértelmében a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.Az Rj-tv. 1. § c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.
1
2