12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során
Kérdés:
Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.
2. cikk / 12 Egyesületi tagok részére adott étkezési utalvány
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy polgárőr egyesület étkezési utalványt ad az önkéntes munkát végző tagjainak?
3. cikk / 12 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
4. cikk / 12 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
5. cikk / 12 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
6. cikk / 12 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
7. cikk / 12 Munkaadói járulék
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a saját alkalmazott részére kifizetett tiszteletdíj után?
8. cikk / 12 Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
9. cikk / 12 Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
10. cikk / 12 Versenydíj utáni közterhek
Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
