Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tehát azt megvizsgálva, hogy a tevékenységből származó járulékalapot képező (szja-előleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem eléri-e a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra ennek harmincadrészét.Leegyszerűsítve: a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbeli személy magyarországi adókötelezettségét kizárólag az Szja-tv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A személyi jövedelemadózás szempontjából különös jelentőséggel rendelkezik az érintett magánszemély adóügyi illetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék megfizetésére nem kötelezett. A biztosítottadószámos magánszemély adóelőlegalap-számításánál figyelembe vett jövedelemután a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kötelesfizetni. Amennyiben az adószámos magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállalóelső ízben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...maga után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie. Az eho-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az adózónak személyijövedelemadó-alapja van. A kérdésben vázolt esetben a költségek elszámolása után megmaradt jövedelem szja-alapot, s így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.A Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek számít – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.