Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősült. Ezért az erre az időszakra kifizetett elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült, és a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőt a 'T1041 jelű bejelentőlapon biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbeli személy magyarországi adókötelezettségét kizárólag az Szja-tv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A személyi jövedelemadózás szempontjából különös jelentőséggel rendelkezik az érintett magánszemély adóügyi illetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés:

Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Részlet a válaszából: […] ...járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik,– a minimálbér 30 százalékát nem éri el, akkor a jövedelem után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell leróni, amennyiben pedig– a minimálbér 30 százalékát eléri,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kalkulálható időszaka – például a munkavállalóval megkötött szerződés alapján – várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható, adóelőleget, adót nem kell megállapítani és levonni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségévelösszefüggésben személyes közreműködői díj kerül kifizetésre, az a minimálbér 30százalékát meghaladó jövedelem felett biztosítási jogviszonyt keletkeztet, ésaz általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettséggel jár [Tbj-tv.5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...piaciértéke a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem után azadótábla szerinti adót kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy atárgyjutalomból az adóelőleg levonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2