Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...részére – a mini-mál-bérről szóló rendelkezések figyelembevételével – számfejtett 20 000 forint összegű járulék-alapot kép-ező jövedelemből a foglalkoztatónak le kell vonni a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társada-lom-biztosítási járulékot (3700 forint),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] ...ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte, a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a rehabilitációs járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is azt tisztázzuk, hogymit tekintünk rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelemnek. Miért kell ajövedelmeket ilyen szempontból különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...időnek és az érintett ez idő alatt egészségbiztosítási ellátásokat sem vehet igénybe.Erre az időszakra a foglalkoztatónak – jövedelem hiányában – járulékfizetési kötelezettsége nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról" elnevezésű – köznyelvben tb. kiskönyv – okmánnyal kell igazolni.Az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, melyet a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés (pl. gyed) nem történt. A kérdező szóhasználata szerinti "jogfolytonosság" tehát nem marad meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.