7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
2. cikk / 7 Második gyermek szülése
Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
3. cikk / 7 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
4. cikk / 7 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
5. cikk / 7 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
6. cikk / 7 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
7. cikk / 7 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
