13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
2. cikk / 13 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
3. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés:
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
4. cikk / 13 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
5. cikk / 13 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
6. cikk / 13 Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója
Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
7. cikk / 13 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
8. cikk / 13 Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
9. cikk / 13 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
10. cikk / 13 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.