10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
2. cikk / 10 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
3. cikk / 10 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
4. cikk / 10 Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
5. cikk / 10 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
6. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka
Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
7. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
8. cikk / 10 Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei
Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
9. cikk / 10 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
10. cikk / 10 Járulékfizetés munkaügyi per után
Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
