16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
2. cikk / 16 Román állampolgár megbízott
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató abban az esetben, ha egy román állampolgárt szeretne alkalmazni megbízási szerződéssel, aki Romániában rendelkezik biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, de nem tudja bemutatni az A1-es igazolást, mert elmondása szerint Romániában ezt nehéz beszerezni? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a megbízási díjból? A megbízási szerződésbe bele kell írni bármi fontos információt, amire a megbízott figyelmét fel kell hívni?
3. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló bejelentése
Kérdés: Be kell adni a 19T1041-es nyomtatványt a nyugdíjas munkavállalók alkalmazásakor annak ellenére, hogy már nem minősülnek biztosítottnak? Abban az esetben, ha nem kell benyújtani a nyomtatványt, egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során hogyan tudja igazolni a foglalkoztató, hogy a munkavállaló saját jogú nyugdíjasnak minősül? Az adóhatósági ellenőrzések során elegendő lesz a munkaszerződés, vagy szükséges valamilyen igazolás a nyugdíjasstátuszról? Az 1908-as havi járulékbevallásban elegendő az M-04-es lapon szerepeltetni a nyugdíjas munkavállaló kereseti adatait?
4. cikk / 16 Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
5. cikk / 16 Végelszámoló nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége
Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?
6. cikk / 16 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
7. cikk / 16 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 16 Egyéni vállalkozó segítő családtagjai
Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
9. cikk / 16 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
10. cikk / 16 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
