Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvezetőmunkabére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után -a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...§ alapján – kérelemre -nyugdíjemelésre számíthat: minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után ajárulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,4százalékával meg kell emelni ellátását. Ezt az átlagos havi összeget úgy kellmeghatározni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...órát, itteni járulékfizetési kötelezettségére alkalmazni lehet a Tbj-tv. 28. §-ának (3) bekezdését: a járulék alapja a tényleges jövedelem, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8 százalék nyugdíjjárulékot, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.