Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] ...elkülöníthető [a Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...esetben - a választása alapján - az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...említett jövedelmek, nevezetesen– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy azt kell megvizsgálni, hogy az e tevékenységből származó havi járulék- (Szja-tv. szerinti adóelőleg-) alapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 százalékát (vagy, ha naptári napokat veszünk alapul, a minimálbér 30 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés:

Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?

Részlet a válaszából: […] ...státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, míg a megbízási díja tagi jövedelemnek tekintendő.Így e díjazásból a személyi jövedelemadó mellett a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...is saját jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell venni.A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapot képező jövedelemének a meghatározásánál csak az szja-köteles jövedelemből kell kiindulni, ahogy a Szocho-tv. 6. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

CSED alapja

Kérdés:

Mi lesz a csecsemőgondozási díj alapja annak a munkavállalónak, aki többéves folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, de munkahelyet váltott 2022. december 1-jén, és 2023. május 10-én megszülte gyermekét? A dolgozó munkabérben részesült 2022. december 1-jétől 2023. május 9-ig, majd CSED-et igényelt 2023. május 10-től, a szülés napjától.

Részlet a válaszából: […] ...(1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján, de történhet a minimálbér kétszeresének figyelembevétele alapján is, ha a tényleges jövedelem ezt az összeget eléri.Az Eb-tv. 48. § (1)–(2) bekezdése a táppénz összegének kiszámítására utal, de figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] ...730 nap biztosításban töltött idővel, a táppénzének mértéke 60 százalék. A táppénz összegének megállapításához a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.A 2023. május 2-től fennálló munkaviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
2
3
…
19