1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásforma került bevezetésre:a rehabilitációs ellátás, amely a foglalkoztatásra, rehabilitációra javasoltszemélyeknek nyújt a kieső jövedelem pótlása érdekében pénzbeli ellátást és azegyéni szükségleteknek megfelelően rehabilitációs szolgáltatásokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor

Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Azt, hogy mely keresetminősül nyugdíjjárulék-kötelesnek, azt a kifizetés idején érvényes szabályokhatározzák meg.Így jövedelemként kell figyelembe venni:– 1988. január 1. és 1996. december 31-e közötti jövedelemesetén, az 1996. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt az összeghatár alatt a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell csak a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály által preferált célnak megfelel. A munkaadót megillető támogatások után a krízishelyzetbe került munkavállaló jövedelemszerzési lehetőségeit ismertetjük. A Tny-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti, előrehozott öregségi nyugdíjra 57 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jogviszonyban nem biztosítottak. Ez azt jelenti, hogy utánuk semmilyen járulékot nem kell fizetni, a számukra kifizetett jövedelem kizárólag személyijövedelemadó-alapot képez. Járulékfizetés hiányában semmilyen társadalombiztosítási ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...jog felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díj nem képezi járulék alapját. Ilyen szerződés esetében a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál csak a személyes munkavégzésért kifizetett díjazást lehet figyelembe venni, és ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

GYED és GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés

Kérdés: A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt az ellátásban részesülő milyen egyéb díjazásban részesülhet és milyen összeghatárig (pl.: megbízási díj, tiszteletdíj)?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintve, hogy a megbízási jogviszony nincs a keresőtevékenység fogalmában feltüntetve -, hogy a megbízás keretében folytatott jövedelemszerzés nem korlátja a GYES és a GYET folyósításának.Összehasonlítva, a GYED folyósítása alatt tehát megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.