Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködhet a társaság tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a megbízási jogviszonyt választja, akkor nem kötelező számára a jövedelemfizetés, hiszen a cégben meglévő tulajdonjoga indokolttá teheti azt is, hogy ingyenesen végez munkát a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, melynek alapja a részére a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett jövedelem, de havonta legalább a minimálbér 150 százaléka. Emellett köteles a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot is megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Ellátások kisadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintot meghaladó bevétele után

Kérdés: Hogyan kerül ellátási alapként figyelembevételre a kisadózó egyéni vállalkozóként elért 6 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetett 40 százalékos adó? Hogyan kell beszámítani ezt az összeget a minimálbér 18-szorosa szerinti kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásánál a nyugdíjjárulék-alapként figyelembe veendő jövedelmet kell beszámítani, ez a főállású kisadózásból származó jövedelem esetében éves szinten legfeljebb 12 x 81 300 forintot jelent, míg nem főállású kisadózói jogviszony esetén 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.