Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...[ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek, azaz amennyiben az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a foglalkoztatott biztosítottá válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének személyi jövedelemadója

Kérdés: Kiváltja-e a 37 százalékos eva megfizetése a 16 százalékos személyi jövedelemadót egy Eva-tv. hatálya alá tartozó egyszemélyes kft. ügyvezetője esetében, aki 2012. január 1-jétől társas vállalkozóvá vált?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni.Az említett tag az eva miatt nyilvánvalóan nem rendelkezikaz Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendőjövedelemmel, ebből következően a minimális járulékfizetés terheli. Viszonttényleges jövedelem híján személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után nyugdíjjárulékot kellfizetni, azaz a járulékfizetési felső határ összegét csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatóságnak. A törvény 7. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsítettfoglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- ésjárulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseitkell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli,amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A többes jogviszonyesetén a biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni,illetőleg a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...heti36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló társas vállalkozóesetében a részére ténylegesen kifizetett (elszámolt) jövedelemmel egyezik meg- után történik a járulékok bevallása. Ha a két ügyvezető részére atárgyhónapban jövedelem kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ami azt jelenti, hogy díjazásnélkülisége esetén a tag után járulékfizetési kötelezettség sem keletkezett. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
2