Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő terhek (szociális hozzájárulási adó, egyéni járulékok, szakképzési hozzájárulás) alól, azt mindössze személyi jövedelemadó terheli. A munkavállaló munkaviszonyát a 'T1041-es nyomtatványon nem szükséges bejelenteni, mivel nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott), járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...[ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 5. § (1) a) pontja] kiterjed a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabéréből a személyi jövedelemadó mellett le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli.November 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166 500 forintot [2011. évi CXCI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is) a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett, járulékalapot képező – tehát a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő – jövedelme után kell megfizetnie. Az említett jövedelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
2