26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 26 Duális képzésben részt vevő hallgatók juttatásai
Kérdés: Milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet a duális képzésben részt vevő hallgatók részére? Milyen adó és járulék terheli a munkaadót és a hallgatót ezen juttatás alapján? Milyen feltételekkel fizethető szabadságmegváltás a hallgatónak?
3. cikk / 26 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
4. cikk / 26 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
5. cikk / 26 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
6. cikk / 26 Diák foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kisvállalkozás heti 8-12 órában szeretne foglalkoztatni egy középiskolás diákot adminisztrációs tevékenységre, aki már elmúlt 18 éves és árvaellátásban részesül, amit nem szeretne elveszíteni? Van valamilyen kereseti korlát ebben az esetben az ellátásra, illetve a tanulói jogviszonyra tekintettel? A foglalkoztatás nem szakmai gyakorlat vagy szünidei munka keretében, hanem rendszeresen történne.
7. cikk / 26 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
8. cikk / 26 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
9. cikk / 26 Fogtechnikus-tanulók személyi jövedelemadója
Kérdés: Ki kell állítania az M30-as igazolást annak a fogtechnikai labornak, amelyik fogtechnikus-tanulókat alkalmaz, akik részére a kamara előír bizonyos összegű ösztöndíjat, amelyet a cég minden hónapban átutal a tanulóknak? A kifizetett összegből nem kell személyi jövedelemadót vonni. Kell-e ebben az esetben személyijövedelemadó-bevallást benyújtaniuk a tanulóknak? A kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem.
10. cikk / 26 Hallgatói munkadíj
Kérdés:
Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?