Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...2020. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje 2021. május 20.A NAV a nyilvántartásában szereplő adatok alapján valamennyi adózó részére automatikusan elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. A NAV adatbázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének f) pontja változatlanul a felszolgálási díj 81 százalékát tekinti csak nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, viszont az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során teljes összegét tekintve ellátási alapnak minősül.És végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...esetében) a személyes létfenntartást.A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...alapja a biztosítással járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Ápolási díjban részesülő nyugdíjas személy nyugdíjának növelése

Kérdés: Valóban jogosult a nyugellátása kiegészítésére az a nyugdíjas személy, aki több mint hat évig ápolási díjban részesült az édesanyja gondozása miatt, ezért csak napi 2 órás állást tudott vállalni? Amennyiben igen, milyen jogcímen és hol kell elindítani az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával megegyező nyugdíjnövelésre szerezhet jogosultságot. A nyugellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Táppénz közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell vonnia a kifizetőhelynek a táppénzből? Milyen levonásokat lehet érvényesíteni egy esetleges végrehajtás során?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzből, baleseti táppénzből, illetve csecsemőgondozási díjból (TGYÁS) a jogszabály alapján csak személyijövedelemadó-előleget lehet levonni. A gyermekgondozási díjat nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó terheli.Végrehajtás során az ellátásokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból 1983. január 1-jétől egyéni gazdálkodókként voltak biztosítottak, amennyiben a tevékenységükből származó jövedelem – a bevallásuk szerint – meghatározott határt elért. A gazdálkodóként biztosított személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-ának (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál – számos más jövedelem mellett – a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a kettős adóztatás elkerüléséről szóló amerikai-magyar egyezmény (Adóegyezmény) alapján a szakértői tevékenységből származó jövedelem leginkább a szabad foglalkozásból származó jövedelmek körébe sorolható, bár azt az Adóegyezmény konkrétan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2
3
5