Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül – függetlenül attól,hogy június 30-át követő időszakra vonatkozik -, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő hó 12-éig ahajléktalan munkavállaló részére teljesített kifizetésekkel, juttatásokkalösszefüggő adókról (személyi jövedelemadó) és járulékokról (munkaadói ésmunkavállalói járulék, társadalombiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...(tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester biztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a járulékokat leróni azzal, hogy a minimálbérnek megfelelőtagi jövedelmet ki kell osztani, és az azt terhelő személyi jövedelemadót megkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Teljes szolgálati időnek számít-e, ha valaki alkalmazottként napi 6, illetve 4 órát dolgozik, de munkabére eléri vagy meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...adott naptári évre az alábbiak szerintkell kiszámítani:– meg kell állapítani az említett időszak alatt elértnyugdíjjárulék-köteles jövedelem és az erre az időszakra számított minimálisbér összegét,– ha az adott naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot. Ez utóbbit viszont természetesen csak az éves felső határig,azaz akárhány jogviszonyból akármennyi jövedelem is származik, a biztosítottlegfeljebb 365 x 17 330 forint után fizet csak 8,5 százalékot.Amennyiben az egyéni vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállalóelső ízben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...– az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni -, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.