Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
Részlet a válaszából: […] ...lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény tartalmazza (1996. évi XCIX. tv.). Ennek 16. cikke rendelkezik a személyi jövedelemadóról, amelynek értelmében a munkavállaló esetében az adóztatás helye Románia lesz. Azt, hogy ez a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...egy-egy meghatározott ágazat munkavállalóira érvényesek. Ezek az ágazati kollektív szerződések vonatkoznak egyebek mellett a minimáljövedelem szabályozására, a munkaszerződések kialakítására és részben a munkaszerződések tartalmára, és olyan egyéb jogosultságokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés:

Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem. E szabály következtében, amennyiben a fogadó vállalkozás önszántából, vagy esetleg a külföldi középiskolával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...(26 250 forint x 15 százalék). Az e fö­lötti összeg után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót.Válasz olvasói észrevételre1. észrevétel:A Társadalombiztosítási Levelek 236. számában megjelent 4048. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül – függetlenül attól,hogy június 30-át követő időszakra vonatkozik –, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...azaz része az összevont adólapnak, de a rá eső adót nemkell megfizetni. A minimálbér feletti esetleges havi juttatás viszont már egyébjövedelem, és ennek megfelelően kell a személyi jövedelemadót, illetve akifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettséget semmiképpen nemkeletkeztethet a társaságnál, mivel ott a ténylegesen kifizetett járulékalapotképező jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli juttatásnak az Szhj-tv. mellékleteszerint elszámolható része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ígyszemélyi jövedelemadót sem kell utána fizetni [Szja-tv. 3. § 72. pontjának e)alpontja]. A hivatkozott melléklet alapján többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a havi 100 ezer forint alapjánmegállapított személyijövedelemadó-előlegből le kell vonni a havi 62 500forintra jutó adót, és csak a különbözetet kell megfizetni.Ezen túlmenően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
2