Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásai összegének kiszámításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, mégpedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot – van azáltalánostól eltérő szabály. A nyugdíjas munkavállaló esetében jövedelemkéntazt az összeget kell figyelembe venni, amely után a munkáltatója pénzbeliegészségbiztosítási járulékot fizetett.Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett ésjárulékalapot képező (például adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembeveendő) jövedelmek után a foglalkoztatónak 29 százalék társadalombiztosításijárulékot kell fizetnie.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.