24 cikk rendezése:
11. cikk / 24 Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
12. cikk / 24 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
13. cikk / 24 Szerb állampolgár közterhei
Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
14. cikk / 24 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
15. cikk / 24 Napidíj
Kérdés: A magánszemélytől kell levonni a napidíj adóját, vagy a kifizetőnek kell megfizetnie? Milyen járulékokat kell megfizetni abban az esetben, ha nem biztosított magánszemély kapja a napidíjat? Milyen jövedelemnek számít ez a bevétel?
16. cikk / 24 Közalkalmazott külföldi napidíja
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
17. cikk / 24 Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése
Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
18. cikk / 24 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
19. cikk / 24 Külszolgálat és kiküldetés
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
20. cikk / 24 Magyarországra kiküldött francia állampolgár járulékai
Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?