9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
2. cikk / 9 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
3. cikk / 9 Kifizetőhely által kiállított igazolás javítása
Kérdés: Hová fordulhat jogorvoslatért az a munkavállaló, aki úgy véli, hogy a munkáltatójánál működő kifizetőhely helytelenül állította ki az egészségpénztár részére a betegség miatti keresetkiesésről szóló igazolást? A munkáltató nem akarja kijavítani a bérszámfejtő program által kiállított nyomtatványt, amelyen igazolnia kell, hogy a kapott táppénzellátás és a számított (betegség nélküli) jövedelem összegének különbözete mekkora, annak ellenére, hogy az nem tartalmazza az előző időszakra kifizetett túlórát, és így veszteséget okoz a dolgozónak.
4. cikk / 9 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
5. cikk / 9 Beteg gyermek után járó juttatások
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy beteg gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesanya munkaviszonyát megszüntetve nevelési segélyt igényeljen az önkormányzattól, és a jelenleg munkaviszonyban álló édesapa igényelje a GYES-t, amely mellett 8 órában továbbra is dolgozna? A gyermek állandó felügyeletre szorul, az édesanya ezért nem tud munkát vállalni.
6. cikk / 9 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
7. cikk / 9 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
8. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 9 Gyermeknevelési támogatás
Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?