Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...hivatal megállapítja. A szociális rászorultság annak a személynek állapítható meg,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát,b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...esetében) a személyes létfenntartást.A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére a magyar jogot, nevezetesen a Ptk. 6:272-6:280. §-ainak szabályait kell alkalmazni.A megbízási díjból vonandó személyijövedelemadó-előleg mértéke az Szja-tv. szerinti 15 százalék lesz. Tekintettel arra, hogy a megbízási díj önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéssel nem lehet kikerülni a közteherfizetést. A társas vállalkozó ugyanis e jogviszonya alapján biztosítottnak minősül, és – jövedelem híján – minimumjárulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, kivéve, ha rendelkezik legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége sincs a társaságban, illetve ha személyes közreműködésére tekintettel tagi jövedelmet vesz fel, akkor e tényleges jövedelem után kell leróni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...összegek után a járulékokat akkor is meg kell fizetni, ha azokat a társas vállalkozó jövedelme nem éri el, vagy ha a társas vállalkozó jövedelemben egyáltalán nem részesül. (Hasonló a helyzet a szociális hozzájárulási adó tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő vagy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kötött. Jogosultsági időnek ugyanis kizárólag a keresőtevékenységgel vagy azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

TGYÁS alapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha a 2013. november 11-e óta a cégnél dolgozó, és 2014. május 20-án szült munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyét a munkáltatónál elért 180 naptári napi jövedelme átlaga alapján állapította meg? A munkavállaló előző munkaviszonya 2010. december 20-tól 2013. október 31-ig tartott.
Részlet a válaszából: […] ...együttesen elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmét veszem figyelembe (ha az legalább 180 napi jövedelem), és ebből számítom ki a naptári napi átlagot. A másik változat, mely egybeesik az Eb-tv. 48. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

TGYÁS alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. október 11-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke 2011. július 7-én született, a TGYÁS lejártát követően GYED-et kapott, 2013. július 8-tól GYES-ben részesült, és második gyermekét 2014. május 5-re várja? A munkavállaló szerződés szerinti jövedelme 273 000 forint. Valóban igaz, hogy az ellátás nem lehet kevesebb a korábban folyósított összegnél?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani, mivel 2013. január 1-jétől a szülését megelőző napig nem rendelkezik jövedelemmel.2013 júliusától új szabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] ...segélyre való jogosultság feltételével rendelkezik a dolgozó, tehát az ellátásra jogosult.Az ellátás alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát, a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.
1
2
3
8