Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...is.A kft. tagja a munkaviszonya alapján természetesen biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas –, így a béréből a személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...férfiak esetén a katonakönyvet, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására a bedolgozói kiskönyvet vagy munkabér-jövedelem igazolást, munkakönyvet, foglalkoztatói igazolást vagy szerződést.A kereseti, jövedelmi adatokat elsősorban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítő jegy, mellyel a munkáltató által levonni elmulasztott magánszemélyt terhelő járulékok rendezésének módja eltér a személyijövedelemadó-előleg esetében alkalmazott gyakorlattól.Abban az esetben, amikor a magánszemély már nem áll a munkáltató alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának k) 1. alpontja alapján a Szak-tv. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a hontalan. A szabályok alapján külföldinek minősül mindenki, aki nem belföldi.Ez azért lehet fontos, mert a Magyarországon jövedelemszerző tevékenységet végző külföldi állampolgárokra vonatkozhatnak olyan rendelkezések, amelyek felülírják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat terhelő járulékokat – a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató milyen kedvezményeket vehet figyelembe, ha a dolgozóknak megadta a kötelező béremelést.Nem jár viszont ellátás olyan jövedelem után, amelyet a biztosított akkor is megkap, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
1
2
3
4