Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...[ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Keresőképtelen rokkantnyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja

Kérdés: Mennyi lesz a jövedelemkorlát abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjas munkavállaló 3 hónapig beteg?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjösszegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét[Tny-tv. 36/D. § b) pontja]. Kereset, jövedelem alatt azt a járulékalapotképező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után aTbj-tv. alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú nyugdíjas beltag a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.