Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...esetben – a választása alapján – az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 27. §-aszerinti általános szabály figyelembevételével köteles a járulékfizetésikötelezettségét teljesíteni. Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjban,h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában,ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótlótámogatásában részesül,i) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynappali tagozatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...meg az adózássalösszefüggő terheket.Az egyéni vállalkozó, illetve – ha bejegyeztette magát – azegyéni cég választhat a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (a vállalkozóiadóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapjaután az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...2003-ban bírósághoz fordult és az alábbi ítéletszületett, mely szerint a munkavállalónak– 2001. szeptember 17-től 2004. június 10-ig jövedelemkieséscímen 482 586 forintot,– 2002. április 10-től a kifizetés napjáig 11 százalékkamatot,– 250 000 forint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...szóló biztosítás díját vállalja át a munkáltató. Ennek díja az Szja-tv. I. mellékletének 63. pontja értelmében mentes a személyi jövedelemadó alól, melyből következően semmilyen társadalombiztosítási terhet sem visel.b) A következő lehetőség, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...jog felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díj nem képezi járulék alapját. Ilyen szerződés esetében a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál csak a személyes munkavégzésért kifizetett díjazást lehet figyelembe venni, és ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget."A Tbj-tv. tekinthette volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január 1-jei hatállyal átemelte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2