19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
2. cikk / 19 Táppénzjogosultság
Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
3. cikk / 19 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
4. cikk / 19 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
5. cikk / 19 Táppénz alapja
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, ha a minimálbér alapulvételével állapította meg a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. július 5-től dolgozik jelenlegi munkahelyén főfoglalkozású munkaviszonyban, előző munkaviszonya 2015. október 21-től 2016. június 30-ig tartott, keresőképtelen 2016. december 15-től jelenleg is, és 5 nap betegszabadságon volt 2016. november 7-től 11-ig, majd 2016. december 15-16-án 2 napot? A dolgozó munkabére július hóban 27 napra 180?400 forint, augusztusban 31 napra 212?960 forint, szeptemberben 30 napra 238?211 forint.
6. cikk / 19 Táppénz összege
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. január 19-től áll munkaviszonyban az első munkahelyén havi 250 000 forint összegű munkabérért, és 2015. augusztus 28-tól szeptember 11-ig keresőképtelen volt? A munkavállaló 2015. február 6-tól 9-ig, április 28-tól május 8-ig és augusztus 28-tól szeptember 3-ig betegszabadságon volt.
7. cikk / 19 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
8. cikk / 19 Táppénz új munkahely esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
9. cikk / 19 Baleseti táppénz összege
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a baleseti táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. augusztus 27-étől állt munkaviszonyba jelenlegi munkáltatójánál, és 2013. szeptember 13-án munkavégzés közben üzemi baleset érte? A dolgozó 2013. augusztus hóban 4 munkanapra 32 000 forint munkabérben részesült. A munkavállalónak korábban nem volt biztosításra kötelezett jogviszonya.
10. cikk / 19 Táppénz határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: A 7 nap betegszabadság lejárta után jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. október 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában 2013. június 30-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel, munkaideje 2013. február 28-ig napi 6 óra volt, 2013. március 1-jétől pedig napi 4 óra, és 2013. március 4-én keresőképtelen állományba került? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz a számítás alapja? A dolgozó részére 2012. augusztus 1-jétől 2015. július 31-ig rehabilitációs ellátás került megállapításra.
