69 cikk rendezése:
1. cikk / 69 Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.
2. cikk / 69 Iraki állampolgárságú kft.-tag
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon bejegyzett kft. iraki állampolgár tulajdonos-ügyvezetője után, aki az egyik budapesti egyetem nappali tagozatos hallgatója, és a cégből jelenleg nem részesül jövedelemben?
3. cikk / 69 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 69 Négygyermekes átalányadózó járulékalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
5. cikk / 69 Egyetemi hallgató megbízási jogviszonya
Kérdés: Kell valamilyen bevallási vagy fizetési kötelezettségeket teljesítenie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha a nyár tartama alatt, három hónapra egy egyetemi hallgatót alkalmaz megbízási jogviszonyban, havi 190 000 forint megbízási díjért? A megbízott 25 év alatti nappali tagozatos hallgató.
6. cikk / 69 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
7. cikk / 69 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
8. cikk / 69 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
9. cikk / 69 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
10. cikk / 69 Egyetemista ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?