13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
2. cikk / 13 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
3. cikk / 13 Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése
Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
4. cikk / 13 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
5. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
6. cikk / 13 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
7. cikk / 13 Fizetési könnyítés engedélyezése
Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
8. cikk / 13 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
9. cikk / 13 Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
10. cikk / 13 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?