Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad – analógiája sem zárja ki az úgynevezett levonásos kötelezettségen felüli jövedelemtartam végrehajtását.Kétséges, hogy az adóhatóságtól elvárható ügyféltámogató eljárás milyen mértékben köti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...hivatal megállapítja. A szociális rászorultság annak a személynek állapítható meg,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát,b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét.Főszabály szerint a különadó alapjául szolgáló jövedelem nem képez járulékalapot. Ugyanakkor az említett törvény 2016. december 31-én hatályos szövege szerint [11. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra jogosultságkeresőtevékenység folytatása esetén akkor, ha a nyugdíjas hat egymást követőhónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék,nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.