Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni vállalkozó felső­fokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó kedvezményei

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kedvezmény illeti meg azt a tételes adózást választó egyéni vállalkozót, aki Down-szindrómás gyermekével jelenleg GYES-en van? A gyermek elmúlt 3 éves, a GYES a gyermek 10 éves koráig jár.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó. A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. vonatkozórendelkezései szerint az átalányadózó az átalányban megállapított jövedelemután fizeti meg a társadalombiztosítással összefüggő közterheket azzal, hogyhavonta legalább a minimálbér 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...pontjának előbb említett előírása sem. Erre figyelemmel a beltag után a betéti társaságban a személyes közreműködéséért kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerintiminimálbér (járulékfizetési alsó határ) alapulvételével fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nappali tagozatos egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
Részlet a válaszából: […] ...és pénzbeli egészségbiztosításijárulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elértjárulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó járulékalapot képezőjövedelmének az az összeg minősül, amelyet a költségei között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább atevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékotmegfizetni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] ...– nem értelmezhető. Afőfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozónak ajárulékokat az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább atevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie azzal, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja aténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozóesetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nappali tagozatos egyetemista átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az átalányadó-alap után egy nappali tagozatos egyetemi hallgató átalányadózó egyéni vállalkozónak? A tételes eho megfizetése havonta megtörténik.
Részlet a válaszából: […] ...járulék, a 7 százalékos egészségbiztosításijárulék és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék alapja az átalányadó alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetők szolidaritására alapozva alkotta meg a 2006. évi LIX. tv.-t akülönadó- és járadékfizetési kötelezettségről.A személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyénivállalkozót és az átalányadózó egyéni vállalkozót terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
4
5
6