14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Keresőképtelenség igazolása a veszélyhelyzet megszűnését követően
Kérdés: Továbbra is lehetőség van a keresőképtelenségről szóló igazolások elektronikus úton történő továbbítására, vagy kötelező az eredeti, papíralapú igazolás bemutatása?
2. cikk / 14 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
3. cikk / 14 Saját jogú nyugdíjas munkavállaló "7"-es kódú keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a keresőképtelensége tartamára abban az esetben, ha az orvos "7"-es kóddal vette állományba, mert a házastársa elkapta a koronavírust, és így neki is karanténba kell vonulnia?
4. cikk / 14 Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
5. cikk / 14 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
6. cikk / 14 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
7. cikk / 14 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
8. cikk / 14 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
9. cikk / 14 Ellátások koraszülés esetén
Kérdés: Jogosult-e betegszabadságra, illetve mely időponttól jogosult táppénzre az az édesanya, aki 2010. szeptember 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában, előtte semmilyen biztosítási jogviszonya nem volt, mert öt éve alanyi jogon GYES-ben részesült, és 2011. április 29-én szült (koraszülés), amelyik naptól az orvos "6" kóddal keresőképtelen állományba vette? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
10. cikk / 14 Táppénz időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek határozott idejű munkaviszonya 2009. április 1-jétől 2010. december 31-ig tart, baleseti táppénzt kapott 2009. április 2-től április 17-ig, betegszabadságon volt 2009. július 1-jétől július 15-ig, majd táppénzben részesült 2009. július 16-tól 2009. augusztus 7-ig, ismét betegszabadságon volt 2010. január 11-től január 31-ig, táppénzt kapott 2010. február 1-jétől február 10-ig, 2010. február 24-től március 12-ig ismét táppénzben részesült, majd március 29-től április 2-ig kórházban volt, és április 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg?