Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától. A közölt adatok szerint ennél a társas vállalkozásnál jövedelmet nem vesz fel, így járulékfizetési kötelezettsége sincs. Ennek ellenére a második baba születése esetén a CSED és a GYED jogosultságát – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, megbízás alapján végzi, amely mind a kifizető, mind a magánszemély tekintetében alapvetően befolyásolja az adózási és a járulékfizetési kötelezettséget.Ha a szakértői tevékenység végzése megbízási szerződés alapján történik, a fizetendő díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos tagja – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján – társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy utána a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni.Ezzel szemben – a heti 36 órát elérő munkaviszony miatt – társas vállalkozóként nincs havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy ha erre tekintettel tagi jövedelem nem kerül elszámolásra, vele kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...13327-1/2002. – APEH Járulék főosztály 122.569.912.3/2002.; AEÉ 2002/10.)"A román jog alkalmazása esetén sincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettség a megbízási díj után, kivéve a tételes egészségügyi hozzájárulást.A harmadik lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.