Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nemáll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerintiösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2004-től jelentősen megváltozott a természetbeni juttatások köre az Szja-tv.-ben. Míg 2003-ig azt határozta meg a jogszabály, hogy mi nem minősül természetbeni juttatásnak, 2004. január 1-jétől azt mondja ki tételesen, hogy mit kell természetbeni juttatásnak tekinteni.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny nem keletkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Természetben adott megbízási díj

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a megbízási szerződés keretében, különböző termékek népszerűsítését végző személyek részére, a forgalom százaléka után adott ajándékutalványok értékét? A megbízott magánszemélyek semmilyen egyéb juttatásban nem részesülnek.
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalapba tartozik – az adóelőleg alapjaként figyelembe kell venni. A társadalombiztosítási szabályok a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a megbízási jogviszonyban álló személyek esetében az összevont adóalapba tartozó, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, és keletkeztet-e társadalombiztosítási kötelezettséget a munkavállaló háromnapos szakmai továbbképzéséről kiállított tételes (részvételi díj, szállás, ebéd, vacsora, állófogadás) számlán szereplő étkezések értéke abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyén nem vesz részt étkeztetésben, étkezési utalványt sem kap, és a kiküldetés ideje alatt napidíjban nem részesült?
Részlet a válaszából: […] ...– fogyasztások értéke után. Lényeges, hogy a továbbképzésen igénybe vett étkezések értéke után a foglalkoztatottnak egyéni járulékfizetési kötelezettsége nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Összefoglalva, a segítő családtag részére kifizetett jövedelem nagysága dönti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] A vállalat által vásárolt teniszbérlet az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásnak tekintendő.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke (az üzleti ajándék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az ezt meghaladó részt 44 százalékos forrásadó terheli. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az étkezési utalvány utáni járulékfizetési kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok attól függően állapítják meg, hogy az az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatónak kell megfizetnie utána az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, hanem a biztosítottnak is fennáll az egyéni járulékfizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. szerint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.