Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.Mindezek alapján az említett beltagot havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kell utána fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Rokkantnyugdíjas őstermelő közterhei

Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet annak az őstermelőnek, aki 60 éves és véglegesített rokkantnyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, illetőleg az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj-tv. alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége [2011. évi CLVI. törvény 454. § (6) bekezdése]. A mezőgazdasági őstermelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […]  Kezdjük kérdezőnk státuszával. Rokkantsági nyugdíja (arokkantság fokától, illetve életkorától függően) 2012. január 1-jétőlrokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs ellátásra alakult át. Az említett ellátások egyike sem minősül saját jogúnyugdíjnak, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.