Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...végez a társaság számára. Természetesen,ha a tag mellékszolgáltatást végez a kft.-ben, akkor ezzel összefüggésben abiztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a társas vállalkozóra irányadószabályok szerint teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a Tbj-tv. 5. § g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és ebből következően nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség sem.Társadalombiztosítási szempontból a kifizetést mindössze 11 százalék egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás viszont a foglalkoztatóját terheli.Őstermelőként viszont (jelen esetben) nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Egészségügyi szolgáltatásra mind nyugdíjasként, mind aktív korú dolgozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék fizetésére kötelezett.Az olvasónk kérdésében szereplő munkavállaló egyéni járulékfizetési kötelezettségére nem találunk semmilyen utalást, ezért röviden sorra vesszük az "alaplehetőségeket"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, azaz 40 000 forintot kell alapul venni, 2002. február hónaptól már az 50 000 forint az irányadó.A társas vállalkozó esetében a járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.