17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
2. cikk / 17 Vezető tisztségviselő jogviszonya
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy egy kft. ügyvezetője, aki nem tulajdonosa a cégnek, illetve a kft. cégvezetője egyaránt ingyenes megbízási jogviszonyban lássa el az ügyvezetést?
3. cikk / 17 Kft. tulajdonos ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
4. cikk / 17 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
5. cikk / 17 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai
Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
6. cikk / 17 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
7. cikk / 17 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonyai
Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy egyszemélyes kft. tagjának, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, de a cégben is személyesen közreműködik, ő végzi a tényleges tevékenységet, alkalmazott nincs? Ezeken túl a társasági szerződés szerint a vezető tisztség-viselői feladatokat munkaviszony keretében végzi. Végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet és a személyes közreműködést is "0" forintért a saját cégében, vagy mindenképpen kell kivennie jövedelmet? Helyesen jelentik a havi bevallásban "társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett" jogviszonyban, vagy ezen változtatni kell?
8. cikk / 17 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
9. cikk / 17 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
10. cikk / 17 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?