Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés:

Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Részlet a válaszából: […] ...van szó, aki az első két negyedévben rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, így minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség nem terhelte.I. és II. negyedéves bevételéből származó összjövedelme (600.000+1.050.000 = 1.650...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak.Ebből következően az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség, sőt a havi minimumadó és -járulék megfizetése alól sem mentesül. Ugyanakkor élhet a Szocho-tv. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
Részlet a válaszából: […] ...munkája révén befolyt bevétel – és az ebből esetlegesen keletkező járulékalap – nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságot.Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: a CSED tartama alatt nincs minimumadó- és -járulék-fizetési kötelezettség, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya október 16-án megszűnt, hiszen október 17-től már kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Ami a minimumjárulék-fizetését illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.A kérdésre ezért általánosságban válaszolunk. A társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben ténylegesen attól függ, hogy személyesen közreműködik-e a saját cégében, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg külföldön sem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ezt azonban teljes bizonyossággal a külföldi állam belső jogszabályai alapján lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősül. E jogviszony alapján azonban minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli, hiszen az erre vonatkozó kötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti, tehát a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...ellenére már február hónapra is terheli a minimumadó- és járulékfizetés.Nem volt ez mindig így, hiszen a 2012. év végéig a minimális járulékfizetési kötelezettségnek éves szinten kellett eleget tenni, azaz göngyölni kellett a járulékalapot. Így például annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.
1
2