Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem -, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatók mentesülnek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez azt is jelenti, hogy idéntől a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiállítani. A szociális szövetkezet tagjainak társadalombiztosítási jogállásáról a Tbj-tv. rendelkezik. Azon tagok biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére, akik a szociális szövetkezet tevékenységében munkaviszonyban, vállalkozási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmének minősülnek,melyek után ugyancsak az általános szabályok szerint keletkezikszemélyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettség. A második kérdésselkapcsolatban azt kell elmondani, hogy a korengedményes nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve teszeleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló ténylegesmunkabére nem éri el ezt az összeget.Ez utóbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.