10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
2. cikk / 10 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
3. cikk / 10 Grúz állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
4. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
5. cikk / 10 Minimum-járulékalap nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
6. cikk / 10 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
7. cikk / 10 Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
8. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 10 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
10. cikk / 10 Végkielégítés
Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
